2017. szeptember 21., csütörtök

Bronzérmest vert az ASE II.

Második csapatunk legyőzte az előző szezon bronzérmesét a megye C déli csoportjának első fordulójában.


Bár az Albertirsai SE II. utolsó előttiként zárta a 2016-2017-es idényt, nem volt esélytelen Tápióság ellen: a vendégektől meghatározó játékosok hiányoztak, a mieink a (valószínűleg) legerősebb kezdőcsapatukkal álltak ki. 

Legutóbb ugyanebben a párosításban 18:0-ás vereséget szenvedtünk. Nagyon hamar kiderült, hogy a két alakulat továbbra sincs egy súlycsoportban, de a szerepek felcserélődtek. A párosok után 2:0, az első egyéni kört követően 6:0 volt az állás a javunkra.

A tetemes előny birtokában cseréltünk, Szelei Mihály helyén Garami Zsolt gyarapíthatta bajnoki r mérkőzéseinek számát.

Mégpedig mindenfajta teher nélkül, hiszen a veretlen Singljár Mihály, valamint Gecser Zsolt és Kovács László szorgalmasan termelte a pontokat, egészen a magabiztos rajtot jelentő végkifejletig.


Singljár Misi mindent elért(fotó: Garami Zsolt - archív)


Ami, amúgy, családban marad. A két klub élete, tevékenysége olyan szorosan összefonódott az elmúlt évek során, hogy szinte mindegy is, ki nyer. 

De azért jobb, ha mégis miénk az új szabályok szerint a győztesnek járó három pont.



A megye C 1. fordulójában:

Albertirsai SE II. - Tápióság KSK 13:5


Részletes eredmények ITT!
 

Ranglistapont Ceglédről

A tervezettnél kisebb létszámmal, mindösszesen két fővel képviseltettük magunkat az idény első regionális újonc ranglistaversenyén, ahol rajtunk kívül jószerével csak a térség nagy klubjai szerepeltek.


Mári Demeter az U11-es és az U13-as kategóriában is indult Cegléden. Mivel mostanában kevés lehetősége nyílt gyakorolni,  nagyon jó, hogy nyolc mérkőzést is vívhatott múlt vasárnap. Eleinte szétszórt volt, később belelendült a játékba, és megjött a kedve az asztaliteniszezéshez. Ahogy mondani szokták, a foglalkozás elérte a célját.

Kis időre Mári Menyhértnek is szüksége volt az akklimatizálódáshoz. A dunakeszi Káder Benedekkel   szemben nem sok sansza volt, de legalább versenykörülmények között is kipróbálhatta új borításait. (A vége felé már összeszedetten játszott, a harmadik szettet majdnem sikerült ellopnia.) A csoport második helyéért egy budaörsi ellenfelet kellett legyőznie, ez türelmes, taktikus versenyzéssel sikerült is (3:0).

A nyolc közé jutásért újabb a magyar ranglistán 43. Hiri Olivér (szintén Budaörs) következett. A vártnál jóval kisebb volt a különbség a két fiú között; közel álltunk a döntő játszmához (1:3).

A kilencedik hely, a (minden bizonnyal) megszerzett két pont reális. Kezdeményezőbb játékkal talán többet is el lehetett volna érni, de az edzéshiány bőven magyarázatot ad Menyhért biztos megoldásokat preferáló pingpongjára.      


Mári Menyhért (fotó: Garami Zsolt - archív)

2017. szeptember 18., hétfő

Megye B: kicsit elszámítottuk magunkat, de nem baj

Az újonc Vecsés elleni sikerünket előre kimatekoztuk. Úgy számoltunk, egy párost biztosan nyerünk, és mindannyian legyőzzük az ellenfél 3. és 4. játékosát. Ennyi már, ugye, elég is a pontszerzéshez. Ha pedig egy bravúr a jobbak ellen is összejön - ehhez nyolc esélyből mindössze egyet kell megragadnunk -, 10:8 ide. Sima ügy, nem igaz?



Párosaink tartották magukat a tervhez. Mivel a Gyulák (Tímár és Váradi) gyorsan nyertek, a Szász-Mári duó annak rendje és módja szerint elveszítette  saját partiját (1:1).

A gyakorlat ezután nem mindenben követte a forgatókönyvünket. Nagy Zsombornak például nulla darab győzelmet irányoztunk elő, de ő - csorbát ejtve elméletünk fényesre csiszolt ércperemén - a második egyéni körben megverte Tímár Gyulát. Újratervezésre mégsem volt szükség, mivel időközben ifjabb Szarka Bélával szemben Szász András és Mári Sándor is nyerni tudott, sőt utóbbi hamarosan Szakács Szilárd nevét is kipipálhatta egy ötszettes örömjátékot követően (7:3).

A meggyőző előnyt a harmadik sorozat során is sikerült megtartanunk. Ez a szakasz nem tartogatott meglepetést: kettő ide, kettő oda. Az állás 9:5. 

A sorsdöntő tizedik sikert Szász András gyűjtötte be, a következőt - már tét és izgalom nélkül - Mári Sándor (11:5). Itt aztán végképp borult a plánum: a szintén végig jól küzdő Gyulák szépen keretbe foglalták az estét. Váradi Szarkát, Tímár Szakácsot verte. Terven felül, de nagyon szépen.



Egységes volt a csapat (fotó: Garami Zsolt)




A megye B 1. fordulójában:

Albertirsai SE I. - Vecsés SE II. 13:5 


Részletes eredmények ITT.

2017. szeptember 12., kedd

A héten elkezdődik a megyei pontvadászat

A héten, két hazai mérkőzéssel és egy ceglédi utánpótlás versennyel visszavonhatatlanul kezdetét veszi a pingpongos idény.



Tulajdonképpen tart is már néhány napja a megyei B osztályú bajnokság, hiszen a Hévízgyörk I. - Őrbottyán III. találkozót hétvégén lejátszották a felek. Az újonc vendégcsapat 13:5-ös győzelme előrevetíti, hogy ebben a 2017-2018-as sorozatban minden korábbinál nehezebb lesz a dolgunk.

Biztos, hogy a megye C-ből  bivalyerős vetélytársakat kaptunk, mert onnan máskülönben nem lehetett feljebb lépni. Nem kizárt, hogy a három új közül legalább egy csapat ismét szintet lép majd a szezon végén.(A bottyániakon kívül a Dunakeszi és a Vecsés érkezett lentről, mi éppen utóbbiak ellen kezdünk csütörtökön 19 órakor.)

A leadott névsor alapján jó eséllyel pályázik dobogós helyezésre a Dunaharaszti II., esetleg a tavasszal is jól szerepelt Tápiógyörgye is. 

Újra velünk versenyez majd az EB-érmes Németh Károly, miután egyesülete az A helyett a megye B-be nevezett. Kérdés, hogy aktuális társai mennyivel tudják kiegészíteni egykori válogatott klasszisunk előre borítékolható győzelmeit; a meccseket mindenesetre nyilvánvalóan 5:0-ás előnnyel kezdik majd a csömöriek.   
       
Ami minket illet: a keretünk nem változott, de az elmúlt két év remek szereplését (3. és 4. helyezés) aligha tudjuk megismételni. Reális célnak az 5-10. hely tűnik. A minimális elvárás, hogy ne essünk ki...


Az ASE II. második idényére készül. A létszámot tekintve most valamivel szűkösebbek a lehetőségeink, de az alapcsapat nem tűnik gyengének. Úgy látjuk, ha a kiélezettebb partikat ideális felállásban tudjuk lejátszani, az első hat közé kerülhetünk.

Ha ez nem is sikerül, a debütálást jelentő 11. pozíciónál feltétlenül szeretnénk előrébb végezni. Egyrészt azért, mert az ezúttal az utolsó helyet jelentené, másrészt azért, mert jobbak lettünk az elmúlt év óta.   


Gecser Zsolt bemutatja, milyen erősek leszünk 2017-2018-ban



A megye C feljutóira tippelni sem merünk. Legutóbb négy kiemelkedő csapata volt a déli csoportnak, ahol mi is szerepelünk, de a jelenlegi mezőny sokkal egységesebbnek tűnik.

Mi is már a nyitányon bizakodhatunk: Tápióság, amely később a bronzérmet is megszerezte, áprilisban  ugyan 18:0 arányban nyert Albertirsán,  ám ezúttal nem tűnik olyan nagynak a két játékosállomány közötti különbség. Pénteken 18:30-kor kiderül, igazunk van-e...

A héten néhány irsai gyermek is asztalhoz áll majd, mégpedig a Cegléden rendezendő régiós újonc bajnokságon. Mivel a nyár nem a pingpongról szólt, bármely jó helyezés (érem, ranglistapont) kategóriától függetlenül meglepetésnek számítana. Még az is lehet, hogy ez az esemény lesz hagyományos értelemben vett  utánpótlás nevelő munkánk hattyúdala, mert a szakág - tulajdonképpen megalakulása óta - súlyos gondokkal küzd. Az infrastruktúrával összefüggő problémák mára megoldódtak, de a működés anyagi feltételeit egyre nehezebb előteremteni.  



Előhívtuk az archívumból: városi bajnokság, 2017. április 28.

Az albertirsai asztalitenisz rajongóinak joggal lehetett némi hiányérzetük, hiszen egészen mostanáig  nem számoltunk be a szakosztály szokásos évi felnőtt versenyéről. Legalábbis ezen a felületen nem, mert a városi lap a maga idején, tehát 2017 májusi számában írt róla.



A szokatlan, péntek esti időpont miatt voltak ugyan hiányzók, ám az egyéni számban ennek ellenére 28-an, párosban 20-an (10 pár) álltak asztalhoz.

Az egyest az akkor még  újhartyáni színekben versenyző, időközben Maglódra igazolt Nagy András nyerte Pintér Nándor (Csemő), valamint Burján Péter (Maglód) és Szász András (ASE) előtt. 

Párosban a Mári SándorPető Miklós (ASE) pár nyert, második Mácsár János és Tímár Gyula (Tápióság/ASE), harmadik Bene András és Szász András ( Tápióság/ASE), illetve Palotainé Pozsár Marianna és Pintér Nándor (Csemő).

Ennél fontosabb, hogy ismét jó hangulatú, jó színvonalú eseményt szerveztünk. Erről tanúskodik az alábbi kép is, amelyet Burka Zoltán készített az éjszakába nyúló páros küzdelmek résztvevőiről.



Kései beszámoló a III. Imre Kupáról

Négy egyéni és egy nyílt páros kategóriában rendezték meg az impozáns Pestszentimrei Sportkastélyban a III. Imre Kupa elnevezésű asztalitenisz-versenyt május 6-án.  Még nem számoltunk be az eseményről, pedig a legtöbb indulót felvonultató versenyszámban albertirsai győzelem született.


Mindhárom benevezett albertirsai a 64 kerületi illetve megye B-s, megye C-s játékost felvonultató II. kategóriában szerepelt. Az újonc korosztályba tartozó Mári Menyhért nem jutott tovább csoportjából, de megfelelően helytállt a felnőttek ellen vívott mérkőzéseken. 

Szász András másodikként továbblépett a selejtezőből, és a főtáblán is magabiztosan kezdett. Sajnos a 16 között 3:2 arányban alulmaradt egy régi vetélytárssal, a gyáli Sápi Miklóssal szemben.  

Az akkoriban is sok edzést kihagyó Mári Sándor nehezen lendült játékba, de szerencsés sorsolást kapott, így az elején belefért a gyengébb teljesítmény. A nyolcaddöntőre, az első igazán veszélyes ellenfélre sikerült bemelegedni, és attól kezdve nem is volt megállás. A verseny során egyetlen szettet veszítve - az is még a csoportkörben ment el -, végső soron meggyőző pingponggal nyert az ASE asztaliteniszezője.


Verseny díszvendége, Volper László három életműdíjjal kitüntetett mesteredző adta át a díjat dúshajú versenyzőnknek




A nyílt páros nyomán Menyhért egy sportbarátsággal gazdagodott; a mezőny egyik legidősebb tagjával, Morvay Pállal állhatott asztalhoz.

Az elmúlt szezonban jól szerepelt Szász - Mári kettős előbb megszorongatott egy NB III-as duót,  majd legyőzte a vecsési Szakács Szilárdot és Szarka Bélát.  A főtáblán volt még egy ESMTK-s áldozatuk, azaz bekerültek a legjobb nyolc közé. Az éremszerzéshez szükséges újabb győzelmet, ami persze nagy bravúr lett volna ebben a mezőnyben, nem sikerült megszerezniük.